Ez a szívecske a mai nap egyik termése. A hímzés nem most készült, ma csak készre varrtam, szívvé varrtam. Tudom, tudom, nem most lesz Anyák napja, de hát hová van megírva, hogy ilyet más alkalomra nem lehet ajándékozni? Sőt, szerintem még alkalom sem szükséges. Azt hiszem, Dalma is pontosan így gondolta, amikor megkért, hogy készítsek egyet az édesanyjának.

Munkámat azzal kezdtem, hogy papírból kivágtam egy sablont, amibe a hímzés kényelmesen beleillett. Most kicsit nagyobb szív kellett, mint általában, és a sablont is jó nagy varrásráhagyással vágtam ki. Nem kockáztatok, ha véletlenül kicsi lesz, hímezhetem újra.

A sablon alapján kivágtam az elejét, s mivel  átlátszó a hímzővászon, kerestem egy kis minimat ( műszálas textília)-maradékot, abból is kivágtam egy ugyanolyan darabot. Mikor ez kész lett, a sablont kétfelé vágtam.

A szív másik oldalát ugyanis két darabból készítettem el.  Hogy miért bonyolítom ennyire túl? Mert betöltés után nem igazán lehet az oldalán lévő nyílást szépen bevarrni. Ezért csempészek rá mindig pl. egy kis csipkét az elejére, igazából alatta van a "befalazott ajtó". Itt az eleje egy darabból van, nem illet volna megtörni a mondanivaló egységét. Ezért a  másik oldalán trükköztem.

A vágás vonalát varrásráhagyással szabtam ki. Ezt a ráhagyást vissza is vasaltam, csupán azért, hogy mutassa majd a kézi  összevarrás pontos vonalát.

A vasalással ezzel végeztem is, esetleg még az akasztó szalagon végighúzom a vasalót, ha nem találom elég simának. Először összevarrtam az eleje két rétegét, egyúttal az akasztót is hozzávarrtam.

A hátoldala két darabját összeillesztettem, színt színnel szembefordítva, de nem varrtam össze teljesen, a középrészen hagytam egy nyílást.  A varrásvégeket dupla varrattal megerősítettem, ez a rész lesz kicsit megcibálva kifordításkor és töltéskor.

  A két anyag találkozását itt farkasfoggal rejtettem el, természetesen ahol nyílás van, ott a farkasfogat sem varrtam le. Ha eleje is kész, hátlapja is kész, összefordítom és összegombostűzöm őket.  Hajlamos a két réteg elcsúszni egymáson, ezért jobb így rögzíteni. Összevarrtam. Kifordítás előtt az ívekben óvatosan bevagdostam.  

A csücskét lecsíptem. Kifordítottam.  Ilyenkor még nagyon csúnya, nem is fotóztam inkább. Egy kötőtűvel szépen ki lehet igazítani.  Kezdődhet a töltés. Töltőanyag lehet vatta, vatelin, szivacsdarabkák, de más maradék anyag is, ami szépen eloszlatható benne, és nem ad durva tapintást.  Én összevarrás előtt még felemelem, ilyenkor derül ki, ha az egyik felébe több töltőanyag került, mert akkor ferdén áll. Ha kell, helyrepofozom. Már csak össze kell varrni a nyílást, aztán  pár öltéssel rá a farkasfogat.

Majdnem kész. Még egy pici masni ment rá, egy teklagyönggyel.

Elkészült.

Ha te magad is szeretsz kreatívkodni, varrni vagy ékszereket készíteni, érdekelnek alapanyagok és inspirációk, iratkozz fel hírlevelünkre, így mindig időben értesülsz az új bejegyzéseinkről és híreinkről!